2008. december 11., csütörtök

zongora.


kitölti a gondolataimat. végre, csak kapjam meg, csak tudjam megvenni, csak jusson el hozzám... vágy. az van most bennem. vágyom egy digitális zongorára. mindennél jobban per pillanat. új fejezet nyílhatna a zenei pályafutásom történetében. egy új korszak. találtam is pár lehetőséget, de mint mindig, most is az anyagiak szabnak határt. de meg fogom szerezni, az enyém lesz, tudom, érzem. két napja nem meditáltam. érzem a hiányát, nem vagyok olyan kiegyensúlyozott, mint egész héten voltam. előtérbe került az egom, és a hasztalan vágyaim, az értelmetlen, és jövőkép nélküli érzelmek csírái. elfelejtem őket. nem szeretek, csak azért,hogy fájjon. mindenkit fogok szeretni, kivétel nélkül. helyrerakom a dolgaimat, mert újfent kezdtem elveszni a tengeren. így már esendőbbnek éreztem magam, és talán kicsit "emberibbnek" is. hiszen újra az ego, az én került a középpontba. a mai délutánomat Kosztolányinak szenteltem. nos igen, holnap dolgozatot írunk. tetszik, amit Kosztolányi csinált, nagyon elgondolkodtató... homo aestheticus... hm. érdekes. de most valami másra vágynék. továbbra is ég bennem a karácsonyi láz, és hallgatom, ahogy Connie Talbot, a brit kislány, aki 6 évesen második helyezett lett a Britain's Got Talent című műsorban, énekli a White Christmast... imádom azt a dalt. hiszen most én is egy fehér karácsonyról álmodom...megmutatom hát nektek is!

http://www.youtube.com/watch?v=jRfEG_R7Pdk

au revoir!
2008.11.23

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése